Péntek: este céges buli... nagy nehezen rábeszéltem magam, hogy menjek, mentem is, útközben begyűjtöttem Pitcsodát (autóval mentem, mert az jó). Ott voltunk, volt sok műanyagból készült lány és nő... szép lányt keresve sem találtam köztük, aki volt, azok is a kollégák barátnői/feleségei voltak (1db/kolléga, nem belekötni). Pitcsoda találkozott egy régi tanítványával, aki felszolgált ott, ő volt a legnormálisabb a hostess csajok közül. Aztán eljöttünk. Pont.
Mivel kérdezték tőlem korábban, hogy mennyi ideje dolgozom a cégnél (5 éve lesz júliusban), ezért arra számítottam, hogy majd kapok valamit. Nem kaptam . Mások igen. És most nagyon irígy vagyok . Majd talán a 10 éves  évfordulókor (ha megérem).
Szombat: Mivel mindenképp meg volt ígérve, hogy az éppen aktuális taszkomat befejezem a héten, és az nem jött össze, így bementem szombaton, hogy befejezzem ami maradt (friss build, teszt, ellenőrzés), szerencsére semmi újabb probléma nem merült fel, úgyhogy reggel fél 10-re már otthon is voltam. Zsót kicsit megpiszkáltam, és végül sikerült elmenni vele bringázni, jól beállíttattuk az új első váltóját. Ezzel el is ment a délelőtt nagy része... hazaérés után nekigyürkőztem, hogy én akkor most főzni fogok. Igen, jól olvastátok, főzni. Én. Hiába, nincs pénzem, és máshogy nem juthat az ember egy jó lecsóhoz. Apámat még csütörtökön fölhívtam, és elmondta hogyan kell csinálni, úgyhogy teljesen föl voltam készülve rá (alapanyagok beszerezve (az olaj kicsit avas, de az nem baj), howto is megvolt). Egész gyorsan összeütöttem, és a végeredmény fenomenális lett. Nem olyan jó mint az apámé, és kicsit sótlan is, de szerencsére ezen utóbbit lehet korrigálni később. Gyorsan be is faltam a felét, ettől jól bekómáltam, lefeküdtem, és aludtam 17:00-ig. Ezután átbaktattam meetre, megnéztünk egy filmet, jó volt a társaság, beszélgettünk sokat.
Vasárnap: Kelly's klubbos társasággal volt tekerés tervezve, nagyon vártam már, és kíváncsi is voltam az emberekre. Időben fölkeltem, időben elkészültem, időben elindultam (hihetetlen, ez nem szokott sikerülni), oda is értem a találkozási pontra, összegyűltünk, elindultunk, és sooookat tekertünk. Este 5 után értem haza, nem is tudom mikor, túlságosan el voltam/vagyok fáradva. Terepen lenyomtunk majd 60km-t. Fáj mindenem, láb, váll, kar, csukló (az különösen tropa), leégtem a napon, stb. de nagyon jó volt. Néhány kép, és élmények szemezgetése a galériában.
Most pedig itt ülök a galériában (ez egy másik, a szobámban van, és fából készült), és várom kedvesemet, aki megígérte hogy még ma este befut, és tőlem indul holnap kora reggel. Remélem megkóstolja az istencsodafinom lecsómat, és jó véleménye lesz... Azt hiszem, ide is ért, majd mesélek, mit mondott.